Január minden évben a legnevesebb kiállításokat hozza el a textilrajongók számára, 2018-ban sincs ez másként, lássuk hát, milyen újdonságokkal rukkoltak elő a gyártók, mi mindent tartogat számunkra az idei év!

Mindjárt január elején került megrendezésre a legnagyobb, legrangosabb és legtöbb újdonsággal szolgáló mustra, a Frankfurti Heimtextil, nem sokkal ez után Párizs adott otthont a Maison & Objet-nek, végül Salzburgban a Casa lakástextil kiállítást láthattuk.

A legnagyobb értéke ezeknek a kiállításoknak talán nem is az újdonságok első kézből megtapasztalható varázsa, hanem az a mindent elsöprő erejű inspiráció, amit a megszámlálhatatlanul sok kiállító, textiltervező és kreatív műhely nyújtanak az odalátogatónak. Ezekre a seregszemlékre időzíti minden piaci szereplő legújabb, az aktuális évet meghatározó kollekcióját, ilyenkor érzékelhetőek először az új design és színtrendek is.

A fürdőszobai textíliák terén a legfontosabb trend idén a digitális print technológiák megjelenése a különböző textil felületeken, melyek alkalmazásával a korábbi színezési eljárásoknál sokkal élénkebb tónusok és szebben kirajzolódó motívumok alakíthatóak ki. Ezt az eljárást elsősorban a velúr és a nagyon sűrű szövésű mikro-frottír alapanyagból készült termékeken alkalmazzák a gyártók, mert ezeken a felületeken érvényesülnek leginkább az új technológia által láthatóvá váló különleges karakterisztikák.

Idén is sok új szín került a törölköző tervezők palettájára, legmeghatározóbbak ezek közül a sok év után újra visszatérő lila, az ősi tradíciók feltámasztásának megkerülhetetlen velejárójaként az indigó különböző árnyalatai, a közhiedelemmel ellentétben megnyugtató hatású élénk piros, és a tavaly nagy sikereket elkönyvelt korall szín egy világosabb és kicsit a rózsaszínhez közelítő árnyalata.

Továbbra is hódítanak a földszínek, barnák, szürkék, taupe színek ezernyi variációja jelent meg újraértelmezve megannyi gyártónál, de ugyanilyen erősen tartják magukat a kék szín különböző árnyalatai, elsősorban a strandtörölközőkön találkozhatunk megannyi türkiz, azúr, égszínkék tónussal.

A tavalyi évet erősen meghatározó aquamarin és korall színek is visszaköszönnek a kollekciókban, és természetesen idén sem maradhatnak el a nyári termékekre jellemző élénk narancs, papaya, és pink árnyalatok.

Minták terén üde színfolt az ősi japán technikák által inspirált motívumok megjelenése, az egymásra lapuló virágszirmok, a pillangószárnyakat idéző formák, és a különböző absztrakt alakzatok. A természeti formák továbbra is domináns szerepet töltenek be a kollekciókban, elsősorban a filodendron levél és a pálmalevelek lesznek az idei trend meghatározó elemei, de érdekes összefonódás tapasztalható az alapvetően art-déco által ihletett ornamentikus minták és az említett növényi minták között több gyártó repertoárjában.

Az armona.hu törölköző webáruház kollekciójában már megtalálhatóak a legújabb trendek képviselői, gyere és győződj meg róla személyesen a www.armona.hu címen!

Cikkünkben a heimtextil.messefrankfurt.com képeit használtuk fel.

A középkori iszlám birodalomban számos köz- és magánfürdőt építettek a muszlimok, hogy mindenkor eleget tehessenek a rituális mosakodás szabályainak. Testük ápolása, szépségük és egészségük megőrzése világszemléletükből következett: úgy vélték, kötelességük gondoskodni az Allah által teremtett világ egészéről, beleértve saját testüket is. Egészségfogalmuk sajátosságai közé tartozott abbéli hitük, hogy a világban minden mindennel összefügg, és hogy az ember maga is sokat tehet egészsége érdekében. A fürdőzés és a hamamokban gyakorolt szépségápolási és egészségvédő eljárások ehhez nagyban hozzájárultak. Muszlim nők, férfiak és gyerekek töltötték meg az iszlám birodalom fürdőit azokban az évszázadokban, amikor a középkori Európában csak kevés gondot fordítottak a személyes higiénére.

A muszlim hívők mindegyikének állandó kötelessége a (rituális) mosakodás, ezért városaikban – Keleten és Nyugaton egyaránt – már a középkorban igen fejlett fürdőkultúra alakult ki. A lakóházakon belül található fürdők mellett nagy számban elterjedtek és óriási népszerűségre tettek szert a középkor során azok a közfürdők (arab nevükön hamam-ok), ahová a kisebb gyerekek – nemüktől függetlenül – édesanyjukkal és nőrokonaikkal jártak, általában hetente egyszer.

Cagaloglu  Hamam, Istanbul 1741-ben épült fürdője

Az iszlám kultúrában a zubogó források és szökőkutak, a szemet gyönyörködtető vízmedencék legalább annyira szolgálták a hívők lelkének, mint testének a felüdülését. A fürdők azonban még jelentősebb szerepet töltöttek be a muszlimok életében: e helyszíneken tisztálkodás közben nem csupán a szemükkel, hanem valamennyi érzékszervükkel megtapasztalhatták a felfrissülést, az újjászületést, magát az isteni harmóniát. A hamam ezért a szent és a profán keresztpontjában álló, sajátos intézmény volt az iszlám kultúrában, és – bár építészetileg számos megoldást a Bizánci birodalomban megismert római thermákból merítettek az arabok – mind megjelenésében, mind pedig jelentőségét tekintve a muszlim fürdő minden korábbi hasonló építményt felülmúlt.

A fürdő elkülönített részei a rituális megtisztulás különböző lépéseit szimbolizálták, építészeti megjelenítése pedig olyan esztétikus – sokszor pazar – volt, hogy a hamam valóban maga volt a „földi Paradicsom”. A fürdő bejáratánál voltak megtalálhatóak az öltözők, és itt volt a színtere a tisztálkodáshoz szükséges kellékek beszerzésének is: lehetett törölközőt vagy köntöst kölcsönözni, haj- és testápoló szereket vásárolni.

A fürdőzés szabályai lefektettek voltak, maga a termek elrendezése kijelölte a művelet menetét, hiszen a különböző hőfokú termekből csak meghatározott sorrendben lehetett továbbhaladni (meleg – langyos – hideg – száraz). Abd al-Latíf al-Bagdadi a 12. századi kairói nyilvános fürdők kapcsán azt tanácsolta a (férfi) fürdőzőknek fentebb már idézett művében, hogy töltsenek el kis időt az első teremben, aztán a második és harmadik medencében, és végezetül pihenjenek le egy puha heverőre, hogy testük elkezdjen izzadni. Azután törölközzenek meg többször is egy tiszta vászonkendővel, és ha már eleget izzadtak, menjenek a hamam elkülönített részébe, és végezzék el a rituális mosakodást, majd üljenek bele egy kád kellemesen langyos vízbe, és szappannal mosakodjanak meg. Ezt követően dörzsöljék be testüket az évszakhoz illő ecettel, és tisztogassák le bőrüket vízzel vagy krémek segítségével. Ezután újra mártózzanak meg egy vízzel teli kádban, és a fürdőből való távozás előtt alaposan töröljék szárazra testüket rózsa- vagy ámbraillatú kendővel.

Ezek a kendők jellemzően pamut vagy len alapanyagból készültek, esetleg ezek kombinációjából, nedvszívó képességük rendkívül jónak mondható volt, hamar száradtak, nedvesen is könnyűek maradtak, így hamarosan nagy népszerűségre tettek szert. A XVII. században a török Bursa városában kezdték a helyi takácsok a népszerű kelmék által útjára indult divatot komolyan venni, és hagyományos hímzéssel díszítve próbálták portékájukat mind csalogatóbbá tenni. A szép motívumok az Ottomán uralkodók felségeinek is feltűntek, és fürdőlátogatásaik alkalmaira mind újabb és újabb minták elkészítésére adtak megbízást a mestereknek, így ösztönözve a szövéstechnika fejlődését. A hurkok megjelenését a törölközők felületén a XVIII. századra teszik a kutatók, feltehetőleg elsődleges célja a kelmék díszítése volt, azonban felülmúlhatatlan nedvszívó képessége hamar minden törölköző elengedhetetlen alkotóelemévé tette.

Hagyományos szövőszék

Az oszmán birodalom térhódítása a fürdőkultúra és ezzel együtt a törölközők elterjedését is elősegítette, és bár eleinte csak a kiváltságosok tudták megfizetni a kézimunkával készülő méregdrága darabokat, a XIX. században megjelenő ipari termelés és a gyapotkereskedelem jótékony hatására az árak széles körben elérhetővé tették ezeket a mindennapjainkban oly nagy szerepet játszó textíliákat.

 Ha te is szeretnéd megtapasztalni az isteni harmóniát, gyere és rendelj legszebb törölközőink közül az armona törölköző webshopjából:

https://www.armona.hu/ 

Cikkünkhöz http://terebess.hu/keletkultinfo/paradicsom.html oldal írásait is felhasználtuk.